Szeretettel köszöntelek a blogomban! Welcome on my blog! Bienvenue sur mon blog! Willkommen auf meinem Blog! Benvenuti sul mio blog! Καλώς ήρθατε στο blog μου! Selamat datang di blog saya!

Az oldalon található minden anyag szerzõi jogvédelem alatt áll.
Bármiféle felhasználása csak a szerzõ elõzetes engedélyével történhet.






2012. május 29., kedd

A részeg



Arcán sötétté feszül a nap,
Az asztalon feldől egy pohár,
ő utána kap. Részeg.
Vigyorog, mint minden este,
egyensúlyt, tudatot vesztve,
hisz úgy sincs remény.
Az élet kemény!
Nincsen már asszony, gyerek,
aprójószág az udvaron,
elveszett minden,
egy nyomorult napon.
A kocsma! Csak az maradt még,
s ha egy nap eljön a vég,
ott hagyja megtört teste,
egy árokban fekve.


                                            (Szénrajz, vázlat)

19 megjegyzés:

  1. Szörnyű betegség. Környezetemben is sok áldozatot szedett.
    Már túl sokat is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen az, és aligha lehet segíteni rajtuk. Köszönöm,hogy olvastál.

      Törlés
    2. Meglátásom, hogy csak azokon lehet segíteni, kik maguk is akarják és kérik. Akárcsak a cigarettánál. vagy a drogoknál. Kényszerkezeléssel nem nagyon működik. Rossz az irány. Elsőnek meg kellene keresni azt a lelki tényezőt, ami motiválja a leszokásra. Majd ezt addig erősíteni, mígnem maga akarja a gyógyulást. Szerintem Csernus doktornak is ez az egyik ütőkártyája.

      Törlés
  2. Unokaöcsémet vitte sírba legutóbb. Annyi idős volt mint én. Korai volt és nagy kár egy akkora koponyáért. Kisebb lángész volt a maga területén, de ezzel a kórral nem tudott megküzdeni. Vesztett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem nagyon lehet többet tenni a sajnálatnál. Nem tudom valójában mi juttathat egy embert idáig. Akiket én ismertem, ismerek, azok is mind veszítenek, de miért?

      Törlés
    2. Igazából nem lehet tudni, miért? Szerintem belső oka lehet. Talán mert nagyon sokszor az önsajnálat visz embereket a pia felé és fogyasztása meg csak erősíti ezt az önsajnálatot. De ez, azért csak egy ok. Pedig le lehet jönni az alkoholról is, mint bármely más függőséget kiváltó anyagról. Ismerek ilyet is. Csak keveset.

      Törlés
    3. Igazad lehet, minden akarat kérdése. Nem önsajnálat kellene talán, hanem önerő, mint mindenhez, amit az ember el szeretne érni. Ha ez nincs, akkor az már lemondás.

      Törlés
  3. Nagy probléma, még nem találkoztam olyan esettel, mikor sikerült leszokni erről a szenvedélyről, annál inkább szerencsétlen családdal, asszonyokkal és gyerekekkel, akik az áldozatai lettek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen: nemcsak az az áldozat, (az alkoholé), akik iszik. A környezetében m sem, mindenki azzá lesz. Soha nem szabadna annak innia, (még megkóstolni sem)aki nem ismeri a mértéket. Talán így elkerülhető lenne a sok szomorúság.

      Törlés
    2. Nekem egy unokatestvérem alkoholista. Azt hittem rég meghalt. Aztán bejelölt a facebookon. Elmondása szerint abbahagyta, családja visszafogadta és pontosan a névtelen alkoholisták egyesületében dolgozik.
      A vers szerinti részeg elvesztette mindenit "azon a napon". Szerintem lehetnek állapotok, amiket az ember józanul nem tud kibírni. Vagy nem akar újat kezdeni. Inkább a réginek a fájdalmába hal bele. Ezt meg tudom érteni...

      Törlés
    3. Lehetnek, minden bizonnyal, és vannak siker történetek is, mégis azt gondolom, nem a mértéktelen ivás a megoldás.

      Törlés
  4. Sok embernek a lehetetlen élethelyzet , a fel nem dolgozott lelki probléma és még sorolhatnám , ad poharat a kezébe . Még családon belül is sokszor nem figyelünk egymásra , nem vesszük észre , ha a társunk vagy a gyermekünk gondokkal küzd , csak azt látjuk , hogy egyre több időt tölt a kocsmában ,a haverokkal , egyre többször jön haza ittasan , és csodálkozunk ha az alkohol rabja lesz .Pedig egy kis odafigyeléssel talán megelőzhető lenne , vagy csak egy jó kis beszélgetés helyretenné a másik lelki egyensúlyát .Még a legerőssebb pasinak (vagy nőnek ) is szüksége van arra , hogy meghallgassák , hogy kibeszélhesse magából azt ami bántja .

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, de amikor már ez sem segít, általában akkor jön az ivás, az alkoholmámorral pedig nehéz szót érteni. Általában két lehetőség van: azért kezdenek inni, mert veszítettek, vagy akkor veszítenek el mindent, amikor elkezdenek inni. Azok a szerencsések, akik mellett még így is kitart a család.

      Törlés
    2. Nem születik senki vesztesnek ,a körülmények teszik azzá , amikor úgy érzi , magára maradt a gondjaival és családon belül sem kap támogatást .Odamegy ahol meghallgatják . Nem védem az alkoholistákat , de mindennek oka van , hogy valaki miért is menekül az alkoholmámorba .Való igaz , nem mindenkin lehet segíteni , mert az önsajnálata és a gyengesége avagy a büszkesége nagyobb annál , hogy elfogadja a kinyújtott ,segíteni akaró kezet . De.. mindíg ott van ez a De.. mi van ha megsem próbáljuk? Cak azt látjuk , hogy "már megint ittál !" és ahelyett , hogy az okot keresnénk , felvesszük a mártír arcot , és mi vagyunk a "szenvedő másik " . Na , abbahagyom.

      Törlés
  5. Az alkoholizmus szenvedélybetegség. Nem minden esetben áll tragédia, vagy szenvedés a háttérben a rászokás okaként. Elég egy egocentrikus, öntörvényű személyiség, akinek az élvezetek hajszolása a legfőbb örömforrás. Lehet kiegyensúlyozott gyermekkor, szerető feleség, biztonságos otthon és kedvelt munkahely mellett is alkoholista valaki.
    Többet is ismerek, az egyik a férjem volt huszonnégy évig. Jó ember, ha nem ivott volna, ma is együtt lennénk.

    VálaszTörlés
  6. De nem is ezért léptem be kommentelni.
    Nem is tettem volna, ha a versed nem lett volna rám ennyire hatással. Ahogy a fiam mondaná nem éppen irodalmi nyelven szólva: Nagggyon cool!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dió igazad van Neked is , az alkoholizmus szenvedélybetedség ,de az éremnek két oldala van .Előbb mindíg az okot kell keresni ,és ha csak az az egyetlen ok áll fent amit írtál " az élvezetek hajszolása " , akkor természetesen lépni kell , főleg ha mellé még agresszió is társul . Az én családomban is volt alkoholista , az Édesapám . Az alkoholizmusa ellenére nagyon jó ember volt ,aki soha nem bántotta a családját ... Azt hiszem ,erről a témáról még sokáig lehetne kommentelni pró és kontra...
      Ennyire még soha nem adtam ki magam,látod mit tettél ezzel a verseddel ?Életszagú!

      Törlés
    2. Kedves Dió! Köszönöm, hogy tetszett a vers, még akkor is, ha az apropója bár hétköznapi, de nem éppen kellemes téma.
      Természetesen Neked is drága Sysy, mert ha "csak" ennyire is elég egy vers, hogy emberek megnyíljanak és kicsit kiadják magukat, már akkor megérte megírni.
      Egyáltalán: köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, véleményeket, tanulságos volt olvasni őket.

      Törlés